Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány?

Mire utal a pulzusszám? Mennyi az optimális tartomány?

A pulzus vizsgálata az egyik legrégebben alkalmazott orvosdiagnosztikai módszer, mely a szív hallgatózásával, a vérnyomás mérésével együtt végezve a mai napig nélkülözhetetlen része az általános betegvizsgálatnak. Jelnyelvi verzió A pulzus tapintásával indirekt adatot nyerünk a vérnyomásról, következtethetünk érszűkületre, illetve bizonyos szívbillentyű-betegségekre, valamint fontos információt kapunk különböző ritmuszavarok esetén.

Hogyan érdemes mérni a pulzust?

A hétköznapi ember a legegyszerűbben a pulzus gyakoriságot, az egy perc alatt tapintott pulzusszámot tudja mérni. Számolhatjuk egy teljes percig is, de megfelelő, ha a fél perc alatt számolt pulzusszámot kettővel szorozzuk.

Legkönnyebb a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintani az itt futó ütőeret, és annak ütésszámát vizsgálni, de jól tapintható még a halántéktájon és a nyak két oldalán futó ütőér is. Aktív sport végzése közben egyre több helyen van lehetőség a pulzusszám „műszeres” mérésére. Az egyre inkább széles körben elérhető automata vérnyomásmérők, kiírják a szisztolés és diasztolés vérnyomás mellett a pulzusszámot is.

Hogyan értékelhető a kapott érték?

A pulzusszám értékelése számtalan tényezőtől függ. Nyugalomban, illetve aktív mozgás vagy stressz szituáció kapcsán, egészséges egyén esetében is más-más értékek mérhetők.

Számos egyéb tényező, például: láz, pajzsmirigy működési zavarok, alacsony vörösvértest szám, tüdőbetegségek, szívizom betegségek, speciális ritmuszavarok, gyógyszerek befolyásolják a szívritmust. A napi gyakorlatban 50-60/perc és 120/perc közötti értéket tekintünk normálisnak. Az életkornak megfelelő maximális szívfrekvenciát kiszámolhatjuk, ha 220-ból kivonjuk az életkorunkat. Például egy 40 éves beteg maximális pulzusszáma 220-40=180/perc. Ezt az értéket nagy terhelést jelentő fizikai, vagy szellemi aktivitás kapcsán érhetjük el. Szapora szívverés (>120/perc) Gyakran előfordul, hogy a betegek szapora vagy „erős” szívverésre panaszkodnak, de annak kapcsán az egy perc alatt számolt pulzusszám 90-100/perc körülre esik, és nyugodt időszakban 70/perc körüli értékek is mérhetők. Ennek hátterében gyakran nem szervi baj, hanem edzettség hiánya, stressz, kimerültség, pszichés teher állnak.

Abban az esetben, ha a szívverés valamilyen egyéb ok miatt magas, a beteg gyakran meg sem érzi azt, csak rendszeres mérés kapcsán derül ki. Ilyen esetben mindig kell a háttérben valamilyen okot keresni, belgyógyászati és vagy kardiológiai szakvizsgálat javasolt. Különösen fontos ez, ha korábban normális pulzusszám volt megfigyelhető, illetve ha a „szapora pulzus” hirtelen jelentkezik, és hirtelen szűnik, „torokremegés”, „torokszorítás” érzéssel, gyengeséggel, fulladással jár.

Lassú szívverés (<50-60/min) Edzett, fiatal embereknél ilyen lassú pulzus lehet normális is, de főként idős betegeknél, ha gyengeséggel, szédüléssel, esetleg eszméletvesztéssel járó rosszullétek is kísérik (bevezető tünet nélkül elesnek, és „védekezés” nélkül megütik magukat) súlyos állapotot jelez. Ebben az esetben akár szívritmus-szabályozó készülék (pacemaker) beültetésére is sor kerülhet, a túl lassú szívverés következtében kialakuló elégtelen oxigénellátás kivédésére. Szabálytalan szívverés A pulzus számolás közben megfigyelhető annak ritmusa is. A szívverés lehet alapjában véve szabályos, csak 1-1 pillanatra hagy ki (főként esti megpihenéskor érezhető, és mellkasi ütés-szúrás érzéssel járhat).

Ennek hátterében plusz ütés, melléütés (a vártnál hamarabb jelentkező, azt hosszabb szünet követő ütés, ún. extraszisztole) áll. A melléütések hátterében gyakran jelentős megbetegedés nincs, pihenéssel, ionpótlással (pl.: magnézium, kálium) megszűnnek, de súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ezért ha tartósan fennáll, érdemes egy szívultrahangot is magába foglaló kardiológiai vizsgálaton átesni. Előfordul az is, hogy a szívverés teljesen szabálytalan, semmilyen ritmus nem figyelhető meg, „mintha Morzézna a szív”. Ez egy orvosi szempontból igen fontos, pitvarfibrillációnak nevezett állapot. Különösen azért veszélyes, mert a szabálytalan szívverés eredményeként vérrög keletkezhet, stroke-ot előidézve. Amennyiben 1 napnál tovább áll fent, részletes kivizsgálást, leggyakrabban tartós vérhígító kezelés indítását igényli.
Mit mutat a műszer, ha szabálytalan a szívverés?

Pulzus és érrendszer Tudástár Ezek a cikkeink is érinthetik Önt: Szívritmuszavarokról részletesen Magas pulzusszám: hormonprobléma is lehet? Az érszűkület stádiumai A szívbillentyű betegségei Bővebben a szisztolés és a diasztolés vérnyomásról Szabálytalan szívverés esetén, a műszeresen mért pulzus eltérhet a valódi pulzusszámtól. Vannak olyan vérnyomásmérő berendezések, melyek szabálytalan ritmus esetén, nem is tudják megmérni a vérnyomást, „E” betűt írnak ki. Más készülékek két egymást követő mérés esetén, jelentősen különböző vérnyomás és pulzus értéket mutatnak. Ha sok a melléütés, kórosan alacsony értéket mérnek, mert a melléütést nem számolják. Érdemes figyelni a mérés kapcsán, a pulzust jelző kis szív vagy sípoló hang ritmusát. Ezek az információk a későbbi orvosi vizsgálat kapcsán nagy jelentőséggel bírnak, és a további teendőket jelentősen befolyásolhatják. Mindenképp forduljunk orvoshoz, ha: szívverésünk állandóan magas, hirtelen jelentkező, és szűnő,120/perc feletti pulzussal járó rosszulléteink vannak, szívverésünk lassú és szédülés, gyengeség, esetleg eszméletvesztés is jelentkezett már, gyakori melléütést érzünk, mely tartósan fennáll, több mint 1 napja szívverésünk teljesen szabálytalan.

Forrás: szived.hu

Szólj hozzá Te is! Itt megteheted: